Ugrás a fő tartalomraUgrás a menübeUgrás a kereséshez

SZÉPSÉG, BELÜLRŐL

A test leglátványosabb szöveteként a bőr megjelenése jelzi egészségi állapotunkat, információt szolgáltat biológiai életkorunkról és életmódunkról. Míg a helyi bőrápoló krémek kívülről hatnak a bőrre, a megfelelő táplálkozás belülről kifelé táplálja a bőrt.

A BŐR SZÁMÁRA HASZNOS TÁPANYAGOK

Az egészséges táplálkozás az egészséges, ragyogó bőr alapja. Valójában általában a bőr az első , ahol a táplálkozási hiányosságok láthatóan felismerhetők. A B-vitaminok hiánya például száraz, hámló bőrhöz, bőrkiütésekhez vagy repedésekhez vezethet a száj sarkában. Az omega-3 hiánya száraz és gyulladt bőrhöz vezethet (DiBaise et al., 2019; Katta et al., 2018). Más hiányosságok a bőr pigmentációjának megváltozásához, bőrpírhoz, durva bőrfelülethez és egyebekhez vezethetnek (DiBaise et al., 2019).

TÁPANYAG AZ ÖREGEDŐ BŐR SZÁMÁRA

A bőr öregedése és a finom vonalak, ráncok, durva bőrfelület és rugalmasságvesztés formájában jelentkező károsodások a túlzott oxidatív stressz hatására alakulhatnak ki (Rinnerthaler és mtsai., 2015; Ito és mtsai., 2018). Az étrendi antioxidánsok (C-, E-vitamin stb.) és fitonutriensek (például a növényi eredetű élelmiszerekben található karotinoidok és polifenolok) segíthetnek az oxidatív stressz csökkentésében az egész szervezetben, így a bőrben is (Ito et al., 2018). Például az astaxantin (egy édesvízi mikroalgákban található, természetben előforduló karotinoid) bizonyítottan védőhatást fejt ki a nap által kiváltott UVA okozta oxidatív stresszel szemben, ezáltal csökkentve a fotoöregedést (a napozás okozta bőrkárosodást) (Ito et al., 2018). A fotoöregedés a bőr öregedéséhez leginkább hozzájáruló környezeti tényező (Rinnerthaler et al., 2015).
Az életkor előrehaladtával szervezetünk természetes módon kevesebb kollagént és elasztint, a bőrben található fő szerkezeti fehérjéket termel (Varani et al., 2006). A megfelelő fehérjebevitel, valamint a C-vitamin (a kollagénszintézishez szükséges) és a réz (az elasztin kofaktora) fontos e strukturális fehérjék fenntartásához az öregedés során (DiBaise et al., 2019; EFSA, 2009).

A BÉL-BŐR KAPCSOLAT

A bélmikrobiom szorosan összefügg a bőr egészségével (Salem és mtsai., 2018). Az elfogyasztott táplálék megemésztése mellett a bélmikrobiom vitaminokat, rövid szénláncú zsírsavakat, hormonokat és neurotranszmittereket termel, amelyek mind hatással lehetnek a bőrre. A bél-bőr kapcsolatról szóló feltörekvő tudomány rávilágít arra, hogy a bélmikrobiom összetételének változásai pozitívan befolyásolhatják az olyan bőrbetegségeket, mint a pikkelysömör és az atópiás dermatitis (Salem et al., 2018). A probiotikumok és prebiotikumok itt potenciális bőrelőnyöket kínálnak.

HIDRATÁLÁS AZ EGÉSZSÉGES BŐRÉRT

A víz elengedhetetlen az élethez és a bőr normális működéséhez is. Számos fontos funkciója van, mint például a tápanyagok szállítása, a hőmérséklet szabályozása, a bőr hidratálása és a bőrszárazság csökkentése (Liska et al., 2019).

MIT FOGYASSZ AZ EGÉSZSÉGES BŐRÉRT

Edd meg a szivárványt az egészséges bőrért! A különböző színű zöldségek és gyümölcsök a fitonutriensek, antioxidánsok, vitaminok, ásványi anyagok és élelmi rostok széles skálájával látnak el.
Válassz egészséges zsírokat olajos halakból, extra szűz olívaolajból, diófélékből és magvakból.
A probiotikumokban és az erjesztett élelmiszerekben, például a joghurtban, kefirben és kombuchában található jó baktériumok, valamint az olyan prebiotikus rostok, mint az inulin és a fruktooligoszacharid (FOS), segítenek megőrizni a bélmikrobiom egészségét.
Hidratálj egész nap. Törekedj arra, hogy naponta 1-1,5 liter vizet fogyassz. Ha melegebb éghajlaton élsz vagy sokat edzel - még többre van szükséged!

A SZERZŐRŐL

Caroline Cummins MSc, táplálkozási szakértő és az Oriflame Táplálkozási Tanács tagja.

HIVATKOZÁSOK

DiBaise, M. and Tarleton, S.M. (2019) ‘Hair, Nails, and Skin: Differentiating Cutaneous Manifestations of Micronutrient Deficiency’, Nutrition in Clinical Practice, 34(4), pp. 490–503. doi:10.1002/ncp.10321.
EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA); Scientific Opinion on the substantiation of health claims related to copper and protection of DNA, proteins and lipids from oxidative damage (ID 263, 1726), function of the immune system (ID 264), maintenance of connective tissues (ID 265, 271, 1722), energy yielding metabolism (ID 266), function of the nervous system (ID 267), maintenance of skin and hair pigment (ID 268, 1724), iron transport (ID 269, 270, 1727), cholesterol metabolism (ID 369), and glucose metabolism (ID 369) pursuant to Article 13(1) of Regulation (EC) No 1924/2006 on request from the European Commission. EFSA Journal 2009; 7(9):1211. [21 pp.]. doi:10.2903/j.efsa.2009.1211. Available online: www.efsa.europa.eu
Ito, N., Seki, S. and Ueda, F. (2018) ‘The Protective Role of Astaxanthin for UV-Induced Skin Deterioration in Healthy People-A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Trial’, Nutrients, 10(7), p. E817. doi:10.3390/nu10070817.
Liska, D., Mah, E., Brisbois, T., Barrios, P. L., Baker, L. B., & Spriet, L. L. (2019). Narrative Review of Hydration and Selected Health Outcomes in the General Population. Nutrients, 11(1), 70. doi.org/10.3390/nu11010070
Katta, R. and Kramer, M.J. (2018) ‘Skin and Diet: An Update on the Role of Dietary Change as a Treatment Strategy for Skin Disease’, Skin Therapy Letter, 23(1), pp. 1–5.
Rinnerthaler, M. et al. (2015) ‘Oxidative Stress in Aging Human Skin’, Biomolecules, 5(2), pp. 545–589. doi:10.3390/biom5020545.
Salem, I. et al. (2018) ‘The Gut Microbiome as a Major Regulator of the Gut-Skin Axis’, Frontiers in Microbiology, 9, p. 1459. doi:10.3389/fmicb.2018.01459.
Liska, D., Mah, E., Brisbois, T., Barrios, P. L., Baker, L. B., & Spriet, L. L. (2019). Narrative Review of Hydration and Selected Health Outcomes in the General Population. Nutrients, 11(1), 70. doi.org/10.3390/nu11010070
Varani, J., Dame, M. K., Rittie, L., Fligiel, S. E., Kang, S., Fisher, G. J., & Voorhees, J. J. (2006). Decreased collagen production in chronologically aged skin: roles of age-dependent alteration in fibroblast function and defective mechanical stimulation. The American journal of pathology, 168(6), 1861–1868. doi.org/10.2353/ajpath.2006.051302
Salem, I. et al. (2018) ‘The Gut Microbiome as a Major Regulator of the Gut-Skin Axis’, Frontiers in Microbiology, 9, p. 1459. doi:10.3389/fmicb.2018.01459.

Inspirációk