A húsfogyasztás évtizedek óta egyre nőtt földünkön. 1961 és 2011 között a húsfogyasztás nagyjából megkéteszereződött (national Geographics.2011). A hús előállítása hatalmas mennyiségű energiát, vizet emészt fel, ezért a húst jogosan nevezhetjük „nem hatékony” élelmiszernek.
Az EAT-Lancet 2019-es, fenntartható élelmiszer-rendszerekből származó egészséges étrendekkel foglalkozó bizottsága szerint a globális elmozdulás a növényi alapú élelmiszerek, köztük a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák, a gyümölcsök, a zöldségek, a diófélék és a magvak, valamint a kevesebb állati eredetű élelmiszer, különösen a vörös hús és a feldolgozott hús irányába segíthet abban, hogy a világ növekvő népességét számára tápanyagdús és fenntartható ételekkel tudjuk ellátni. Emellett a finomított gabonafélék és a hozzáadott cukrok mellőzése az étrendből szintén fontos lenne.
Április 22-én ünnepeljük a Föld világnapját. Számos dolgot megtehetsz annak érdekében, hogy nem csak Te, de a bolygó is egészségesebb legyen:
• Csökkentsd a húsfogyasztást
• Kerüld az erősen feldolgozott élelmiszereket
• Válassz tápláló ételeket
• Kerüld a túlevést
• Étkezz szezonálisan
• Csökkents az élelmiszer-pazarlást
• Igyál csapvizet
• Korlátozd a bevásárló utakat
Gyakorold Te is a fenti szokásokat, egy egészségesebb jövőért!
CSÖKKENTSD A HÚSFOGYASZTÁST
Az élelmiszertermelés a világ üvegházhatású gázkibocsátásának egynegyedéért felelős.
A hús jó fehérjeforrás. A kutatások azonban következetesen azt mutatják ki, hogy az állati eredetű élelmiszerek, különösen a vörös húsok, például a marhahús ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a növényi élelmiszereknek (Poore et al. 2018). Ha belegondolsz, növényeket termesztünk, hogy állatokat tápláljunk. Itt hatékonyabb lenne eleve magunk enni a növényeket, mint egy közvetítő (állatok) között.
Ha belegondolsz, növényeket termesztünk, hogy állatokat tápláljunk. Itt hatékonyabb lenne eleve a növényeket elfogyasztani, ahelyett, hogy egy harmadik felet játszana az étkezésünkben.
Röviden: egyél több növényi fehérjét, például hüvelyeseket, dióféléket és magvakat. Ezzel hosszútávon az élelmiszer költségeidet is csökkentheted.
- táblázat Üvegházhatású gázok kibocsátása/kg élelmiszer (kg CO2e/kg termék)
| Élelmiszer | CO2e |
| Marhahús | 60 (marhaállomány) 24 (tejelőállomány) |
| Bárány és Ürühús | 24 |
| Baromfi | 6 |
| Hal | 5 (tenyésztett) 3 (vadon fogott) |
| Sajt | 21 |
| Tojás | 4,5 |
| Tehéntej | 3 |
| Szója ital | 0,9 |
| Borsó | 0,9 |
| Alma | 0,4 |
| Gyökérzöldségek | 0,4 |
Kerüld a magasan feldolgozott élelmiszereket
Egy élelmiszertermék, amely számos gyártási lépésen ment keresztül, sok összetevővel a világ minden részéről, nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkezik, mint egy teljes értékű élelmiszer. Általában az ultra-feldolgozott élelmiszerek sok felesleges térfogatnövelőt tartalmaznak, amelyeknek nincs táplálkozási előnyük, és gyakran magas az egészségtelen zsírok, hozzáadott cukor és só mennyisége. Nemcsak a bolygónak, hanem hosszú távon a testednek is rossz.
Röviden, kerüld a magasan feldolgozott ételeket és helyette a teljes értékű élelmiszereket részesítsd előnyben.
Válassz tápanyagdús ételeket
Élelmiszer kiválasztásakor válassz teljes értékű élelmiszereket.
Fogyassz teljes kiőrlésű gabonákat, zöldségeket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, dióféléket és magvakat.
Ha az „üres kalóriákat” választod, vagyis a magas kalóriatartalmú, de egészséges tápanyagokat nem tartalmazó élelmiszereket, mint például az üdítőitalokat, chipset, cukorkát és péksüteményeket, akkor valójában olyan erőforrásokat pazarolsz, amelyeket a szervezetet tápláló élelmiszerek előállítására lehetett volna felhasználni. Természetesen alkalmanként ehetsz ilyen ételeket, de nem mindennap, ha szeretnél vigyázni magadra és a téged körülvevő lévő természetre.
Kerüld a túlevést
Lehet, hogy arra gondoltál, hogy testsúly szempontjából ne egyél túl sokat, de gondoltál már arra, hogy a túl sok elfogyasztott étel nem csak plusz kalóriát, hanem elpazarolt erőforrást is jelent?
Például 1961-ben a világ lakossága átlagosan 2200 kcal-t fogyasztott. 2011-ben az átlagos napi kalóriabevitel 2900 kcal-ra nőtt, ami 700 kcal-val több! (National Geographics, 2011)
Az olyan élelmiszerek előállítása, amelyre valójában nincs szükségünk, a Föld erőforrásainak pazarlása.
Ha nagyon éhes vagy, valószínűleg túl sokat teszel a tányérodra. Éppen ezért jó ötlet lehet egy kisebb, fehérjében és élelmi rostban gazdag, egészséges nassolni valót iktass be a főétkezések között. Ez megkönnyítheti az ebéd és a vacsora adagok méretének csökkentését. Összességében pedig kevesebb ételt és kalóriát fogyasztasz majd.
Az egészséges nassolnivalók segíthetnek abban is, hogy ne vágyj több egészségtelen rágcsálnivalóra, például csokoládéra vagy süteményekre. Próbálj inkább fenntarthatóbb forrásokból származó snackeket választani, például egészséges vegetáriánus vagy vegán opciókat. Ezzel szintén élelmiszer költségeket tudsz megtakarítani hosszútávon.
Egyél szezonálisan
A szezonális ételek gyakran frissebbek, ízletesebbek és táplálóbbak, mint a szezonon kívül elfogyasztott ételek. A helyben termelt, szezonális élelmiszerek fogyasztása fenntartható is, mivel nem igényel távolsági szállítást. Ezenkívül a pénzét abban a közösségben tartja, amelyben él, és elősegíti a sokszínűség egészséges környezetét.
A tartósított élelmiszerek, például a szárított vagy fagyasztott élelmiszerek fenntarthatóbb lehetőségeket jelentenek a szezonon kívüli időszakban, mint a fűtött üvegházakban termesztett vagy távoli helyekről szállított termékek (a légi közlekedés a legrosszabb).
Az egészségünk és a Föld állapotának gondozása olyasvalami, amit mindennap megtehetünk és meg is kell tennünk. Hiszen a kis változtatások is számítanak, ezért ne habozz tovább, és te is tegyél a környezetünkért. Szívesen olvasnál még a témában? Ne hagyd ki a következő Beauty Editet „Kéz a kézben Wellness és Fenntarthatóság 2. részét”!
Referenciák
- National Geographics. Future of Food-series. What the world Eats. https://www.nationalgeographic.com/what-the-world-eats/. 2011
- Willet W et.al. Food in the Anthropocene: the EAT–Lancet Commission on healthy diets from sustainable food systems. The Lancet. 2019
- Poore J, Nemecek T. Reducing food’s environmental impacts through producers and consumers. Science. 2018
- The State of the World. The state of Food and Agriculture. Food and Agriculture Organization of the United Nations. 2019
