EGÉSZSÉGES BÉLRENDSZER
Sokkal többek vagyunk csupán az embernél ... valójában a testünk több mikrobiális sejtet tartalmaz, mint emberi sejteket (Sender et al., 2016).Amikor a mikrobákra gondolunk, gyakran baktériumokra, romlott ételekre vagy betegségekre gondolunk. Azonban nem minden mikroba rossz, és sok olyan van, amely nagyon hasznos az egészségünk szempontjából. A bélrendszerünkben nemcsak az ételünk emésztése és felszívódása zajlik, hanem természetes módon mikrobák trillióit tartalmazza. Ezt a mikrobákból (pl. baktériumok, élesztőgombák, gombák) álló ökoszisztémát nevezzük bélmikrobiomnak (Sender et al., 2016; Turnbaugh et al., 2007).
Ezek a mikrobák nap mint nap létfontosságú szerepet játszanak egészségünkben. Megemésztik az általunk elfogyasztott táplálékot, megvédnek minket a fertőzésektől, és vitaminokat, rövid szénláncú zsírsavakat, hormonokat és neurotranszmittereket termelnek (Alfzaal és mtsai., 2022). A bélmikrobiom anyagcsere-tevékenységei egy szervhez hasonlítanak, amely más szervekkel való kommunikációs kapcsolatán vagy tengelyén keresztül (pl. bél-agy tengely, bél-bőr tengely) az egész szervezetre hatással van. Az új tudományos bizonyítékok a bélmikrobiomot a fogyással, a jobb fittséggel, a megerősödött immunitással, az egészségesebb bőrrel és még a jobb hangulattal is összefüggésbe hozták. (Afzaal et al., 2022; Valdes et al., 2018).
A bélmikrobiom összetétele egyénenként változó. Olyan tényezők, mint az öregedés, a stressz, az utazás, a betegség, a testmozgás és természetesen a táplálkozás határozzák meg, hogy milyen mikrobákkal rendelkezünk (Gibson és mtsai., 2017; Milani és mtsai., 2016). A táplálkozás fontos tényező - ha egészséges étrendi változtatásokat hajtunk végre, segíthetünk javítani a bélmikrobiom összetételét. Ez nemcsak a bélrendszer egészségét javíthatja, hanem az egész szervezet egészségét is befolyásolhatja (Rossi, 2019).
A bélrendszer számára hasznos baktériumok a probiotikumokban és az erjesztett élelmiszerekben, például a joghurtban, a kefirben és a kombuchában találhatók.
Az olyan prebiotikumok, mint az inulin, a fruktooligoszacharid (FOS) és a polifenolok (a bogyós gyümölcsökben található fitonutriens) táplálják a jó bélbaktériumokat, és segítik a bélben való gyarapodásukat.
A növényi eredetű élelmiszerekben (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, diófélék és magvak) található élelmi rostok támogatják az egészséges bélkörnyezetet.
Az egészséges bélrendszer érdekében egyél a szivárvány minden színében, és törekedj heti 30 különböző növényi alapú étel elfogyasztására. A változatosság kulcsfontosságú a bélmikrobiom mikrobiális sokféleségének elősegítéséhez.
Az egészséges bélmikrobiomot elősegítő egyéb életmódbeli döntések közé tartozik a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés olyan módjának megtalálása, amely működik számodra (pl. jóga, mélylégzési technikák, meditáció, séta a természetben stb.) (Reynolds et al., 2017; Conlon et al., 2014).
Caroline Cummins MSc regisztrált táplálkozási szakértő és az Oriflame Táplálkozási Tanácsának tagja.
fzaal, M., Saeed, F., Shah, Y. A., Hussain, M., Rabail, R., Socol, C. T., Hassoun, A., Pateiro, M., Lorenzo, J. M., Rusu, A. V., & Aadil, R. M. (2022). Az emberi bélmikrobióta az egészségben és a betegségben: A kapcsolat feltárása. A mikrobiológia határai, 13, 999001. doi.org/10.3389/fmicb.2022.999001.
Conlon, M. A., & Bird, A. R. (2014). Az étrend és az életmód hatása a bélmikrobiótára és az emberi egészségre. Tápanyagok, 7(1), 17-44. doi.org/10.3390/nu7010017.
Gibson, G. R., Hutkins, R., Sanders, M. E., Prescott, S. L., Reimer, R. A., Salminen, S. J., Scott, K., Stanton, C., Swanson, K. S., Cani, P. D., Verbeke, K., & Reid, G. (2017). Szakértői konszenzus dokumentum: A Nemzetközi Probiotikum és Prebiotikum Tudományos Egyesület (ISAPP) konszenzusnyilatkozata a prebiotikumok meghatározásáról és alkalmazási köréről. A természet áttekintése. Gasztroenterológia és hepatológia, 14(8), 491-502. doi.org/10.1038/nrgastro.2017.75
Milani, C., Ferrario, C., Turroni, F., Duranti, S., Mangifesta, M., van Sinderen, D., & Ventura, M. (2016). Az emberi bélmikrobióta és annak interaktív kapcsolatai az étrenddel. Journal of human nutrition and dietetics : the official journal of the British Dietetic Association, 29(5), 539-546. doi.org/10.1111/jhn.12371.
Reynolds, A. C., Paterson, J. L., Ferguson, S. A., Stanley, D., Wright, K. P., Jr, & Dawson, D. (2017). A műszakos munka és az egészség kutatási menetrendje: A bélmikrobióta változásainak figyelembevétele a műszakos munka, az alvásvesztés és a cirkadián eltérés, valamint az anyagcsere-betegségek összekötő útvonalként. Altatógyógyszerek felülvizsgálata, 34, 3-9. doi.org/10.1016/j.smrv.2016.06.009. doi.org/10.1016/j.smrv.2016.06.009
Rossi M. (2019). Táplálkozás: egy régi tudomány új mikrobiális fényben. Journal of human nutrition and dietetics : the official journal of the British Dietetic Association, 32(6), 689-692. doi.org/10.1111/jhn.12705
Sender, R., Fuchs, S., & Milo, R. (2016). Revideált becslések az emberi és a baktériumsejtek számáról a szervezetben. PLoS biology, 14(8), e1002533. doi.org/10.1371/journal.pbio.1002533.
Turnbaugh, P. J., Ley, R. E., Hamady, M., Fraser-Liggett, C. M., Knight, R., & Gordon, J. I. (2007). Az emberi mikrobiom projekt. Nature, 449(7164), 804-810. doi.org/10.1038/nature06244.
Valdes, A. M., Walter, J., Segal, E., & Spector, T. D. (2018). A bélmikrobióta szerepe a táplálkozásban és az egészségben. BMJ (Clinical research ed.), 361, k2179. doi.org/10.1136/bmj.k2179.
